2017. március 21., kedd

Hirdetmény- Egyenlő Bánásmód Hatóság

FONTOS TUDNIVALÓK AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRÓL
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) feladata az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt benyújtott panaszok kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése. A hatóság azoknak az ügyfeleknek az ügyében jár el, akiket diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény védett tulajdonságok alapján tiltja a hátrányos megkülönböztetést: ilyen a nem, bőrszín, nemzetiséghez való tartozás, fogyatékosság, politikai vélemény, családi állapot, terhesség, szexuális irányultság, életkor, vagyoni helyzet stb.
Ha Ön úgy érzi, hogy védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy, akkor keresse fel a hatóságot!



A DISZKRIMINÁCIÓ TÍPUSAI
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, ha egy személy vagy csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül a védett tulajdonsága miatt, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. 
Közvetett a hátrányos megkülönböztetés akkor, ha egy intézkedés látszólag semleges és elfogulatlan, tehát úgy tűnik, hogy nem sérti az egyenlő bánásmódot, de a védett tulajdonságokkal rendelkezőket különösen hátrányosan érinti. 
Közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg például, ha egy munkakör betöltéséhez a munkáltató indokolatlanul 10 év megszakítatlan munkaviszonyt követel meg, s ezáltal kiszorítja a munkához való hozzájutásból mindazokat, akik szülés és gyermekgondozás miatt megszakították a munkaviszonyukat valamennyi időre (vagyis a 25 és 35 év közötti nők többségét). 
Zaklatás akkor valósul meg, ha a védett tulajdonsággal rendelkező személyekkel szemben – e tulajdonságuk miatt – olyan, emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít valaki, amelynek célja vagy hatása, hogy velük szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakuljon ki. 
Jogellenes elkülönítés akkor történik, amikor a fenti tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek egy csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönítenek. Leggyakrabban hazánkban a cigány tanulók elkülönített oktatása valósít meg jogellenes elkülönítést. 
Megtorlásról akkor beszélhetünk, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt fellépő személyeket ezen fellépésük miatt éri valamilyen hátrány.

KI FORDULHAT A HATÓSÁGHOZ ÉS KIKKEL SZEMBEN LEHET PANASZT TENNI?
Bárki felkeresheti a hatóságot, aki úgy érzi, hogy vele szemben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét.
Panaszt lehet benyújtani:
− állami, önkormányzati szervezetek,
− hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
−a Honvédség és a rendvédelmi szervek,
− közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények,
− önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak, a pártok és minden egyéb költségvetési szerv ellen.
A hatóság el tud járni a magánszféra bizonyos viszonyaiban is. Vizsgálatot folytathat az EBH:
− foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató,
− állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő vállalkozások,
− vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint